Egy hozzászólásban kaptuk ezt a kérdést. Fontos, érdekes ezért bővebben kifejtjük most itt. Fontos kiemelni, hogy a leírtak a cikkíráskor fellelhető, érvényes (!) jogszabályok alapján készült. Nem szeretnénk véleményezni, de elégé életszerűtlen. Mégis ez van érvényben. 

Jelenlegi jogszabályi követelmények (54/2021. ITM rendelet)

2022-től a kézi vagy hidropneumatikus aknaperem emelő – amely egy járművek emelésére szolgáló berendezés – kezeléséhez hivatalos gépkezelői jogosítvány szükséges. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 54/2021. (XI. 5.) rendelete módosította a korábbi szabályokat, és kimondja, hogy az ebben felsorolt gépek – köztük a járműemelők – csak gépkezelői jogosítvánnyal üzemeltethetők. Ez a változás azt jelenti, hogy ma már minden emelőgép kezelője számára kötelező a megfelelő gépcsoporthoz tartozó gépkezelői engedély Tehát önmagában a munkáltató által tartott belső oktatás és engedélynem elegendő, szükség van egy hatóság által kiállított jogosítványra is a berendezés kezeléséhez

Korábbi előírások és a változás háttere (47/1999. GM rendelet)

A korábban érvényben lévő 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet, közismert nevén az Emelőgép Biztonsági Szabályzat, még eltérően rendelkezett. E rendelet alapján az emelőgépek kezelőinek államilag elismert szakképesítéssel kellett rendelkezniük, és csak a helyváltoztatásra képes (önjáró) emelőgépek esetén írt elő külön vezetői engedélyt (járművezetői jogosítványt) A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy például egy fix telepítésű műhelyemelő vagy aknaperem emelő esetében elegendő volt, ha a kezelő megfelelő szakmai képzettséggel bírt – gyakran a munkáltató által biztosított belső képzés formájában –, míg az önjáró gépeknél (pl. targoncánál, autódarunál) már hatósági vizsgát és gépkezelői jogosítványt kellett szerezni. 2022 januárjától azonban a jogszabály megváltozott: a 54/2021. ITM rendelet értelmében az emelőgépeknél az államilag elismert szakképesítést felváltotta a gépcsoport-specifikus gépkezelői jogosítvány követelménye. Ennek köszönhetően mostantól már a korábban helyhez kötöttnek minősülő emelőeszközök (mint amilyen az aknaperem emelő) kezelőinek is rendelkezniük kell gépkezelői jogosítvánnyal.

Helyváltoztatásra képes vs. helyhez kötött emelőeszközök

Helyváltoztatásra képes emelőgépeknek azokat tekintjük, amelyek működés közben vagy munkavégzési helyük változtatásával mozoghatnak. Ilyen például a targonca, a mobil daru, az önjáró emelőkosaras gép stb. E gépek általában önerejükből mozgathatók, és gyakran közlekedhetnek is (akár a munkaterületen belül, vagy közúton). Helyhez kötött (helyváltoztatásra képtelen) emelőeszközök ezzel szemben egy rögzített helyen használatosak, működés közben nem tesznek meg helyváltoztatást. Ilyenek például a műhelyben telepített járműemelők (aknaemelők, oszlopos emelők), a darupályán futó híddaruk, vagy egy fix telepítésű emelőasztal.

A jogszabályi különbségtétel korábban abban nyilvánult meg, hogy míg a helyváltoztatásra képes (önjáró) emelőgépek kezelőinek szükségük volt hatósági gépkezelői vizsgára és jogosítványra, addig a helyhez kötött emelőknél elegendő volt egy belső munkáltatói képzés és megfelelő szakmai képesítés. Jelenleg azonban nincs ilyen eltérés: a vonatkozó rendelet egységesen előírja a gépkezelői jogosítványt mindkét kategória esetén. Ez praktikusan azt jelenti, hogy egy kézi vagy hidropneumatikus aknaperem emelő – bár típusa szerint helyhez kötött eszköz – kezelője ugyanúgy köteles gépkezelői vizsgát tenni és jogosítványt szerezni, mint ahogy egy targoncavezető vagy darukezelő. Természetesen a gép sajátosságait és a munkahelyi kockázatokat érintő munkáltatói oktatás továbbra is kötelező: a jogosítvány megléte mellett a munkáltatónak be kell tanítania a kezelőt az adott berendezés biztonságos használatára, és írásban meg kell hatalmaznia a kezelésére (belső engedély) az általános munkavédelmi előírások értelmében.

További szükséges feltételek és engedélyek

A gépkezelői jogosítvány megszerzéséhez – és így az aknaperem emelő kezeléséhez – további feltételeknek is meg kell felelni. A tanfolyamra és vizsgára jelentkezésnek alapvető feltétele az egészségügyi alkalmasság igazolása egy üzemorvosi vizsgálaton. Ez biztosítja, hogy a kezelő fizikailag és mentálisan képes a gép biztonságos irányítására. Emellett szükséges a betöltött 18. életév és legalább alapfokú iskolai végzettség (8 általános) is. Magának a gépkezelői vizsgának része egy elméleti és gyakorlati modul, amely sikeres teljesítése után kapja meg a jelentkező a gépkezelői jogosítványt az adott gépcsoport kategóriájára.

Fontos kiemelni, hogy önjáró emelőgép esetén (ami az aknaperem emelőre ugyan nem vonatkozik) további engedély is kellhet: ha a gép közúti járműnek minősül vagy közúton mozog, a kezelőnek rendelkeznie kell az ahhoz szükséges vezetői engedéllyel (pl. megfelelő kategóriájú jogosítvánnyal tehergépjárműre). Ez a kitétel főként azokra a gépekre igaz, amelyek saját motorral közlekednek (pl. autódaru esetén C kategóriás jogosítvány). Az aknaperem emelő azonban helyhez kötött eszköz, így külön gépjárművezetői engedély nem releváns a kezeléséhez – elegendő a fent részletezett gépkezelői jogosítvány és a munkáltató által előírt egyéb feltételek teljesítése.

Összefoglalás

Magyarországon ma már hivatalos gépkezelői jogosítvány szükséges egy kézi vagy hidropneumatikus aknaperem emelő üzemeltetéséhez. A 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet idején a helyhez kötött emelőknél (így az aknaperem emelőnél) elegendő volt a munkáltató által szervezett belső oktatás és megfelelő szakképesítés. Az új szabályozás – a 54/2021. (XI. 5.) ITM rendelet – azonban egységesítette a követelményeket, így minden emelőgép-kezelőnek gépkezelői jogosítvánnyal kell rendelkeznie. Az emelőgép típusától függetlenül (legyen az helyváltoztatásra képes vagy helyhez kötött) a kezelőnek hatósági vizsgát kell tennie és az adott gépcsoporthoz tartozó engedélyt be kell szereznie. Ezen felül a munkáltató köteles gondoskodni a gép biztonságos használatára vonatkozó oktatásról és belső írásos engedélyről, valamint a kezelő megfelelő orvosi alkalmasságáról, mielőtt a munkavégzést megkezdené. Mindezekkel biztosítható, hogy az aknaperem emelő használata szakszerűen és biztonságosan történjen, megfelelve a hatályos magyar munkavédelmi előírásoknak.

Források: 54/2021. (XI. 5.) ITM rendelet; 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet (Emelőgép Biztonsági Szabályzat); DEKRA Hungary szakmai közlemény; KTI-Kvalitas gépcsoport lista TargoncaOktatás.hu tájékoztató Transzport Studium képzési információk